Amikor befizetjük a számlánkat egy applikáción keresztül vagy amikor a munkánk során használunk egy irodai szoftvert bele sem gondolunk abba, hogy az hogyan készült és ki volt az, aki kitalálta, ki volt az, aki lefejlesztette.
Használat közben észrevesszük, hogy ez egy nő ötlete, munkája? Nem!
A nők ugyanolyan jó IT szakemberek, mint a férfiak csak róluk kevesebbet hallunk, a mindennapokban kevesebbet látjuk őket. Ha olvassuk egy hazai nagyvállalat szakmai blogját vagy elmegyünk egy IT konferenciára, szinte minden esetben szakértőként férfi szólal meg, holott a nők is tevékenyen részt vesznek a fejlesztésekben és kiemelkedő tudással rendelkeznek.
Ennek a gyakorlatnak a megváltoztatása érdekében az IVSZ- Szövetség a Digitális Gazdaságért és a Women in Technology Hungary Egyesület meghirdeti a „40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén” című díj pályázatát, amelyen keresztül a két szervezet példaképeket mutathat a gazdaság szereplőinek és a jövő generációjának.
Az IVSZ és a WiTH meglátása szerint a hazai infokommunikációs szektorban meglehetősen alulreprezentált a női digitális szakemberek száma, akik pedig jelentősen hozzájárulnak munkájukkal a vállalatuk, a technológia és az IKT szektor, végső soron pedig a magyar gazdaság versenyképességének növeléséhez. Ezért a pályázaton olyan gazdasági társaságok, szervezetek nevezéseit várják, akik innovatívak és nyitott gondolkodásúak, büszkék a női alkalmazottjaik, vagy a vállalkozóként körükben dolgozó nők teljesítményére, valamint szívesen mutatnának a női munkavállalóikon keresztül példát a szervezeti diverzitásra.
Napjainkban az Európai Unión belül mintegy nyolcmillió infokommunikációs szakember dolgozik, és csupán megközelítőleg 20 százalékuk nő. Magyarországon ennél is kedvezőtlenebb a helyzet: itthon a nők aránya a digitális szakemberek körében csupán 12 százalék.
A kezdeményezés fontos célkitűzése, hogy láthatóvá tegye azokat a 40 évesnél idősebb nőket, akiknek munkája és jelenléte a hazai digitális gazdaság motorja, illetve elősegítse a női munkavállalók és női vezetők számának növelését ezeken a területeken.
Az IVSZ korábbi kutatásának eredményei alapján minél idősebb egy nő, annál nagyobb eséllyel hagyja el a szektort és módosít pályát vagy választja inkább az IKT-szektor kiszolgáló és üzleti területeit (például business analyst, BI, projektmenedzsment pozíciót). Az érzékelhető tendencia miatt sok kiváló fejlesztő szakembert veszít a szektor.
Kik valójában X generáció tagjai?
Egyedülálló korszakát éljük a történelemnek, amire még sosem volt példa: elképesztően sokáig élünk. Hazánkban a férfiak várható élettartama most 73 év körül mozog, ami 5 évvel több, mint a 20 évvel ezelőtt. Ugyanez a nők körében 80 év, ami 3,5 évvel magasabb a 2000-es adathoz képest, ebből kifolyólag sokkal tovább dolgozunk, sokkal hosszabb időt szükséges eltölteni a munkaerő-piacon. Ez egy teljesen új helyzet, nincsenek gyakorlataink, nincsenek bevett megoldásaink arra, hogy egy 50 feletti személyt hogyan tudunk hosszú távon motiválni, képezni, és frissen tartani a tudását.
Márpedig erre szükség lesz, mert egyszerű matematikai számítással látható, hogy 2030-ra a munkavállalók 30-40% -a ötven feletti lesz és a munkában töltött idő is egyre növekedni fog. Ezenkívül az X generációnak kell először szembesülnie azzal, hogy ők azon generáció képviselői, akik először fognak nagyon sokáig dolgozni. Számításaink szerint elképzelhető, hogy aki 20 évesen kezdett el dolgozni, annak akár 50 évet is aktívan kell eltölteni a munkában. Ez a korosztály még úgy nőtt fel, gyerekként úgy szocializálódott, hogy nőként 55-58 éves korban, férfiként 60-62 éves korban mentek nyugdíjba szülei, nagyszülei, erre vannak tapasztalatai, megoldási preferenciái.
Jelenleg a szakirodalomban sincs még leírt empirikus tapasztalat, hogy tömegével a fennmaradó aktív 15-20 évben, hogyan tudjuk motiválni és aktívan tartani a munkaerőt.
A generációkutatók egyértelmű véleménye, hogy nincsenek vegytiszta generációs jellemzők, a tipizálásnál inkább azokat a társadalmi, szocializációs, történelmi folyamatokat vesszük számításba, amely kihat egy generáció személyiség fejlődésére és munkaszocializációjára. Meg kell említeni azt is, hogy a generációk munkaerő-piacon betöltött szerepére nagy hatással van az adott oktatáspolitikai irányzat, valamint az, hogy melyik generáció éppen hol tart az egyéni fejlődésében. Alapvetően az életszakaszok tipikus jellemzői eltolódtak, elcsúsztak, a gyermekvállalás kitolódott, a karrier váltás, új szakma elsajátítása szinte minden életkorban természetes jelenséggé vált.
Az X generációról általánosságban elmondható, hogy munkaértékei a függetlenség, megbízhatóság, terhelhetőség.
Ez a „kulcsos gyerekek” nemzedéke, akiknek családjában már a nők is munkába álltak, gyakrabban voltak egyedül, így sokkal önállóbbak, találékonyabbak az előző generációnál. A technikai fejlődés következtében fiatal korukban már találkoztak a számítógéppel, digitalizációval. Folyamatosan képesek megújulni, ennek következtében válnak még jobb munkaerővé. Az életük a változásokról és a megújulásról szól.
A generáció tagjai a saját bőrükön tapasztalták meg fiatalként a rendszerváltást, a szocializmus árnyoldalait, kisdobosként/úttörőként kezdték a szocializációt, nem élhették meg nyíltan a hitüket, ha vallásos családban nőttek fel. A szüleik sokszor a hallgatásra és tűrésre biztatták őket, nehogy „baj” legyen belőle. Elevenen élnek az emlékeikben az „elhallgattatás” a szabadság korlátozása, a szamizdat.
Ez a korosztály, akinek az élete során olyan technikai fejlődés ment végbe, melynek a lekövetése kihívás lenne minden generációnak, pl. kurblis telefontól a legújabb Iphone-ig, az írógéptől a no code/low code irodai szoftverig. A munkaerő-piacra lépésük idejében telepedtek le hazánkban a nagyobb multinacionális vállalatok, melyek által kínált lehetőségekhez az X generáció tudott alkalmazkodni és ők alapították a hazai IT cégek jelentős részét.
Nagyon sok módszertan, tanulmány szól az Y, Z generációról, azonban a X-esekről mintha elfeledkeztek volna. Olyan jól belesimultak a környezetükbe, hogy szinte láthatatlanná váltak, pedig ők vannak a legtöbben a munkaerőpiacon. Annyiszor alkalmazkodtak, hogy közben elfelejtették hallatni a hangjukat. Ezen a gyakorlaton változtat a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat keretében a két szervezet, nyilvánosságot, vizibilitást biztosít azoknak a digitális gazdaságban tevékenykedő női szakembereknek, akik mindennapi munkájukkal jelentősen hozzájárulnak vállalatuk, az IKT szektor, a technológia intenzív ágazatok és végső soron a magyar gazdaság versenyképességéhez.
A cikket írta: Kudari Nóra, Project Manager at IVSZ - IT Association of Hungary
