A PROBLÉMA
Szorongás és depresszió – az Európai Unió országaiban a munkahelyi hiányzások már több mint 50%-a köthető mentális eredetű problémákhoz.
Ez az arány az utóbbi időszakban a COVID-krízis hatásainak köszönhetően tovább romlott.
Hosszú betegszabadságok, kieső kulcsemberek, egyre csökkenő produktivitás – erre kell számítanunk, ha a munkahelyen figyelmen kívül hagyjuk a pszichés eredetű egészségi kockázatokat.
A romló statisztikákon túl további szempontok is vannak, amelyek azt támasztják alá, miért fontos a dolgozók mentális egészségével foglalkoznunk:
- Etikai megfontolások: vezetőként felelősek vagyunk nem csak az elérendő eredményekért, de a ránk bízottak biztonságáért, testi- és lelki egészségéért egyaránt.
- Társadalmi-kulturális változások: a társadalomtudósok szerint a 21. század a nyugati világban a boldogságkeresés kora lesz. Fokozódnak az életminőségi elvárásaink, és ez a munkánkra is kiterjed. Egyre inkább elvárássá válik az egészséges és biztonságos munkahely. A jövőre vonatkozó prognózisok szerint egy újfajta értékrend van kialakulóban, amelyben a jóllét (well-being) egyre fontosabb lesz.
- A lejárt „munkaeszköz-szemlélet”: Mára elavulttá vált az az elvárás, hogy a dolgozó „hagyja kint”, „hagyja otthon” a személyes problémáit, és a munkahelyen a magánéleti konfliktusaitól és nehézségeitől mentes, teljes értékű munkavállalóként jelenjen meg.
- A probléma az eredményeinket veszélyezteti: a romló statisztikákból is következik, hogy ha nem fordítunk elegendő figyelmet a dolgozók mentális egészségére, az egy bizonyos határon túl az eredményességre, és az elvégzett munka minőségére is látható negatív hatással lesz.
A dolgozóink mentális egészségét számos kockázati tényező veszélyeztetheti. Ezek az alábbi kategóriákba sorolhatók:
- Személyes: például aktuális negatív életesemények, korábban elszenvedett traumák, nem megfelelő megküzdési eszköztár, hiányos társas támogatás, káros szokások, addikciók.
- A munkahely: túlzott munkaterhelés és felelősség, nem megfelelő vezetői magatartás, szervezetlenség, hiányos támogató kapcsolatok, gyenge együttműködés, erőszak és abúzus.
- Társadalmi, gazdasági: a munkahely bizonytalansága, egzisztenciális bizonytalanság, szorongáskeltő globális jelenségek (pl. COVID, háború).
A MEGOLDÁSOK
A romló mentális egészség-statisztikákból látható, hogy a helyzet nem jó, és a tendenciák már hosszú évek óta a további romlás irányába mutatnak.
De optimizmusra adhat okot, hogy számos eszközünk van, ha vezetőként az általunk vezetett csapatban szeretnénk ezt a tendenciát megállítani, sőt megfordítani.
I. A legfontosabb általános eszközeink a következők:
- Pszichológiai személet: Korábban általánossá vált, hogy egy mai munkahelynek például meg kell felelnie a fizikai egészség legfontosabb követelményeinek és nem lehet sötét, zsúfolt, vagy más módon egészségkárosító.
Ehhez hasonlóan kell szemléletmódként bevezetnünk és alkalmaznunk a pszichológiai-mentálhigiénés megközelítést is, és úgy kialakítani, átszervezni és fejleszteni a munkahelyet és a közösségeket, hogy ezek az ott dolgozók mentális egészségének megőrzését szolgálják.
- Kockázatelemzés: Formális (pl. tesztek) és informális (pl. beszélgetések) segítségével folyamatosan vizsgálnunk kell a mentális egészséget veszélyeztető kockázati tényezők jelenlétét és a dolgozók mentális egészségi állapotát. Az így kapott eredmények célzott és hatékony intervenciókat alapozhatnak meg.
- Edukáció: A megfelelő tudás segít a problémák, negatív tendenciák korai felismerésében és az ezzel kapcsolatos megfelelő és hatékony kommunikáció és beavatkozások elsajátításában a csapat minden tagja számára.
- Bátorítás és nyitottság: A mentális egészség védelme szempontjából döntő tényező, hogy a munkahelyi közeg mennyire támogató és bátorítja a mentális problémák megosztását. Meg kell teremteni a szükséges bizalmi légkört és a megfelelő csatornákat arra, hogy a dolgozók el merjék mondani, ha segítségre van szükségük.
II. Komoly előrelépést hozhat a munkahely fejlesztése is:
- A fizikai környezet átalakítása és élhetőbbé tétele komolyan hozzájárul a dolgozók mentális egészségének megőrzéséhez. Ebben sokszor természetesen korlátozottak a lehetőségek, de apró lépések is jelentős szubjektív életminőség javulást eredményezhetnek a munkahelyen. Különösen akkor erős ez a hatás, ha a munkatársak beleszólhatnak, javaslatokkal élhetnek, és részt vehetnek a munkakörnyezet fejlesztésében.
- A munkakörök és feladatmegosztás rendszerének kidolgozatlansága komoly és tartósan fennálló feszültségforrás. Ezért fontos ezek rendszeres felülvizsgálata és fejlesztése.
- A munkaterhelés sok tényezőtől függ, és időről-időre változhat, de a külső hatások ellenére is szinte mindig van lehetőség, hogy ezt csökkentsük, vagy törekedjünk az egyenletesebbé tételére. Ezzel egy újabb károsító hatás zárható ki vagy legalább csökkenthető.
- Egy együttműködő csoport szervezettsége működésének és az általa végzett tevékenységek érthetősége és áttekinthetősége további védőfaktor lehet a mentális egészséget fenyegető stresszterheléssel szemben.
- A szakmai fejlesztő hatásán túl fontos érzelmi támogatást is nyújtanak a munkatársak számára a rendszeres, pozitív és fejlesztő célú visszajelzések.
- Az autonómia, a döntési szabadság és a szakmai fejlődés lehetőségeinek biztosítása egyszerre növeli a munkatársak motivációs szintjét és javítja a hatékonyságot és a munkateljesítményt is, így ezek az eszközök is kiemelten fontosak a mentális egészség megőrzése érdekében.
III. Fontos feladat a szociális kapcsolatok megerősítése is, különös figyelemmel az alábbi területekre:
- Ha egy csoport tagjai bizalommal fordulhatnak egymás és a vezetők felé, az elősegíti a kommunikációt és a kooperációt. A bizalom erősítésérnek hatására egymásra támogatóként, erőforrásként tudnak tekinteni.
- A csoportbizalom erősödése javítja az együttműködés hatékonyságát a csoporton belül és ha ugyanez magasabb szinten is megvalósítható, a csoportközi együttműködések is fejlődnek.
- Pozitív vezetői mintával, bíztatással és edukációs eszközökkel folyamatosan azon kell dolgoznunk, hogy a munkatársak között a kölcsönös támogatás szívesen végzett állandó gyakorlattá váljon.
- Érdemes a megfelelő eszközökkel (pl. csapatépítés, közös ünneplések, informális események) a közösség-élményét és a „csapattag vagyok” -érzést erősíteni. Ezzel nő a csapat megatartó ereje és krízisben sem kell magas fluktuációra számítanunk.
IV. Kiemelten erős és hatásos mentális egészség-fejlesztő eszköz a Workplace Counseling, azaz külsős szakértő, tanácsadó pszichológusok jelenléte a szervezetben.
- Ez az igényektől függően egyaránt megvalósítható a csapat elsődleges munkavégzési helyén személyes jelenléttel, külső helyszínen (pl. rendelő) vagy online formában is.
- Az igényekhez igazodva egyaránt lehetőség van az egyéni és csoportos tanácsadásra is.
- A helyzettől, az esetleges krízis típusától és az igényektől függően a külsős szakértők biztosíthatnak állandó, hosszú távú jelenlétet és folyamatos elérhetőséget. De lehetőség van krízisintervencióra is, amikor egy különleges helyzet rövidebb távú, de intenzív szakértői, támogató jelenlétet tesz szükségessé.
- A szervezetben/csapatban jelenlévő szakemberek a tanácsadáson túl edukációs feladatokat is elláthatnak, és minden fentebb felsorolt terület fejlesztésében és cél megvalósításában részt tudnak venni.
Készítette:Kuna-Várhelyi Gábor, pszichológus, tréner, team coach
